Versenyzési átlaginformációk

Mad egy nagyon gyors, szívós, kitartó telivér. Versenyek és edzések előtt mindig ellenőrzöm a lábait. A startgépbe nem mindig áll be rendesen, amikor izgul általában ágaskodik és megmakacsolja magát. Ekkor terjeng benne az adrenalin és növeli az erejét. A rajtot általában jól elkapjuk és kirobbanunk a startgépből, kitörünk, hogy ne ragadjunk a bolyban. Mad a rendszeres edzéseknek, a profi felkészítéseknek köszönhetően nehezebben fárad el és jól bírja a távot. A kanyarokat élesen vesszük be, az edzések váltogatva folynak füves, földes, homokos talajon is bal / jobb kanyarokkal ellátott pályákon, ezért ez nem jelent gondot. Versenyeken az előttünk lévőket megfigyelve diktáljuk a tempót.

Teendők
Reggel, mikor megérkeztem Madman kidugta fejét a boxajtón. Odamentem és megsimogattam, ezután sarkon furdultam és a takarmányos felé vettem utamat. Visszaérve beöntöttem az etetőjébe az abrakot, s mialatt elfogyasztja addig én előkészítettem a csutakolófelszereléseket. Később gyökérkefével kiszedtem a szőrébe ragadt sarat és miegymást, ami egy energiával teli kirobbanó formában lévő telivérben lehet. Ezután puhakefével alaposan átcsutakolom a testét, patáit kikaparom és lekenem pataolajjal. A sörényét és a farkát kifésülöm majd az istálló orvos segítségével megvizsgálom a lábait. Ezután kikötöm a boxa elé, ráteszem a kantárt, nyeregalátétet, nyerget, lábvédőket és egyéb védőfelszereléseket, megpaskolomm a nyakát majd kimegyünk az oválisra.

 

Levezetés, edzés után
A verseny / edzés után levezetem a pályáról majd 5-10 percen át vezetem a pályától távol, a központ hátsó részében ahol nincs zsivaly és megjutalmazom egy almával vagy répával. Miután látom hogy megnyugodott visszavezetem az istállóba, leszerelem, majd megkérem az egyik ismerősömet, hogy vigye vissza a felszereléseket a helyére, amíg én lecsutakolom Madet. A fejét megtörölgetem egy vizes szivaccsal, szőrét alaposan átkefélem. A sörényét és a farkát kifésülöm ezután pedig kivezetem az istálló elé és kikötöm. Minden edzés és verseny után letusolom vízzel, Madman ezt imádja. Végül testét nagyjából megszárítom, lábait és a patákat viszont jó alaposan megtörölgetem egy törölközővel, valamint fürdés után kikaparom a patáit. Miután kellőképp megszáradt kiengedem a legelőre.

 

 

Hétfő

Ellenőrzöm a hevedert majd felülök a nyeregbe. A táv 1600m, velünk együtt 12-en indulunk a futamon. Néhányan már megérkeztek, egyesek pihentek míg mások hozzánk hasonlóan melegítettekk. Mi 100m lépéssel kezdjük, utána 500m ügetés következik, végül könnyű vágtára fogom Madet. Érzem, hogy lovam energiával telt izmai lassan elengednek. Futni akar, persze egyelőre még visszafogom. Visszaérve a segédek mindenkit bevezetnek a startgépekbe, mi a hatos boxot kaptuk. Mad felkapja fejét miközben a segédek bevezetnek minket, majd mélyen magába szívja a friss hajnali levegőt. Elhelyezkedem, rövidre fogom a szárakat. Hamarosan megszólal a csengő, a kapuk kicsapódnak, a lovak kiugranak. A rajtot - mint általában - most is sikerült jól elkapnunk. Az első helyet egy pej foglalja el, mögötte még két pej, majd még egy sárga mén, mellette pedig alig egy nyakhosszal lemaradva galoppozunk mi, az egyelőre biztos ötödik helyen. A pej a mezőnyt egy hosszal vezeti. 600 méteren át szorosan tartjuk magunkat az ötödik helyen, ügyelve arra hogy ne szorítsanak be minket a bolyba, valamint, hogy oldalról ne kerüljenek elénk. Madman izmai minden egyes vágtaugrásnál megfeszülnek, léptei lassan megnyúlnak ahogy gyorsulni kezd. Kitérünk oldalra majd megkerüljük a sárgát. Ezután magunk mögé kényszerítjük még a pejt, elékerülünk, végül 1000m-ig tartom Madmant és a harmadik helyet. Már csak 650m van hátra, Madman ki akar törni, ezért tovább nem is fogom vissza. Engedek a száron, és hagyom hogy lovam úgy fusson ahogy akar. Az előttünk galoppozó pej mellé kerülünk, majd lehagyjuk azt és a mezőnyt vezető két hosszal előttünk lévő pej felé haladunk. Ekorra már a legtöbben elengedték a lovukat, és ezt Madman is érezte. Bár lovam szélsebesen száguld a cél felé, ráhajolok a nyakára és bíztatásképp hajtom előre. Az utolsó 200-300m-en félhosszal a pej elé kerülünk, így miénk lett a győzelem. Szép lassan visszafogom lovamat, és persze alaposan megdicsérem. Az 5-10 perces levezetés után visszatértünk az istállóba.

 

 

 

Kedd

A csutakolás után kivezetem Madet a földes oválisra és felülök rá. A táv 2000 méter, ezúttal 16 ellenfelünk van. A startgép felé vezetnek minket, végül ezúttal gond nélkül be is állunk. A csengő után a kapuk kinyílnak és minden ló kirobban, minket is beleértve. A rajtot jól elkaptuk, harmadikként ugrottunk ki, viszont 400m-ig visszafogom lovamat, így kerülünk a nyolcadik helyre. A lovak két bolyba tömörülve futnak, de mi inkább szélen maradtunk, mintsem hogy beszorítsanak minket. 900méternél még mindig nyolcadikok vagyunk, ám itt hagyok egy kis szárat, így lovam előrébb törhet. Vágtaugrásai megnyúlnak amint szép sorban lehagyja a két sárgát, majd újabb két lovat. 1400m-nél már negyedikek vagyunk, s itt már nem is fogom vissza Madmant: ezt kihasználva lovam megugrik, lépteit szaporázza és egyenesen tör előre. Ekkorra egy pej és egy szürke is csatlakozik a küzdelemhez, az első helyért versengve futunk a cél felé, fej-fej mellett haladva. A pej hamarosan hátramarad, de a szürke még jól tartja magát. XXXXXXXXX A győzelem végül a miénk lett, fél hosszal. Miután beértünk alaposan megdicsérem Chocot, megveregetem a nyakát, majd amint sikerült visszafognom leszállok róla és levezetem a pályáról.

 

    

 

Szerda

Ezen a "mindenes" napon kihívom az állatorvost, aki különböző vizsgálatokat hajt végre lovamon. Elsősorban a lábait vizsgálja meg, nincs-e a törés, ficam, zúzódás vagy egyéb problémák, gyulladások. Ezután Chocolate légzését, majd a fogait és látását,  végezetül pedig a hátát "tettük próbára". A különféle vizsgálatokra elment a délelőtt, délután azonban felszereltem és megkezdődött a futószáras edzés. Kivezettem a körkarámhoz, felcsatoltam rá a futószárat, végül megkezdődött a bemelegítés. Elindítotottam lépésbe, 3 perc után pedig ügetésre fogtam. Chocolate kb. 3-4 percig nyugodtan ügetett, ezután azonban vágtába ugrott. 3-4 perc után visszafogtam szintén 3 perces ügetésre, majd 1-2 perc lépésre. Ezután megállítottam, majd hirtelen vágtába ugrattam. Ezt 2-3-szor megcsináltuk majd ismét megállítottam és mindezt balkézre is megcsináltuk. Ha ez megvolt lecsatolom róla a futószárat és kivezetem a homokos oválisra.

Eme könnyű startgép nélküli edzésünket lépésben kezdjük. Külső ívre vezetem. 100m-nél ügetni kezdünk, majd 200m után engedek a száron és vágtatni kezdünk. Most jöhetnek az átmenetek. 300 méteren át 50%-os galoppban haladunk, majd jelet adok és 60%-os galoppban folytatjuk utunkat. 400 méteren át egyenletes tempóban tartom Whiteot majd engedek a száron és gyorsabb tempóra bírom. Már 80%-os galoppban haladunk, nem engedem lassulni. Ismételt 400m után meglepetésemre White húzni kezdte a szárat. Ellenlovasok nélüli edzéseken nem szeret dolgozni, ezért ez kissé furcsa volt. Mindenesetre elengedtem és hagytam hogy 100%-os galoppban kisfussa magát amíg jól esik. Nem kellett hajtanom, éreztem, hogy a tőle telhető legjobb formában fut. Nagy vágtaugrások, gyors iram, kitartás. Ezeket éreztem az edzés alatt. Nagyjából 500-600m után úgy vélten, ideje megfékeznem. Számomra már bizonyított, a versenyeken is jó teljesítmélnyt fog nyújtani. Fokozatosan visszavettem az iramot, végül pedig sikerült ügetésre bírnom. Ezt a 600 métert rekordidő alatt futottuk le, ezért alaposan megdicsérem Chocot, majd miután sikerült megállnunk leszállok róla, megveregetem a nyakát és odanyújtok neki egy almát, melyet nagy élvezettel elropogtatott a tenyeremből. Végül levezetem a pályáról.

 

     

 

Csütörtök

Miután felszereltem megfogtam a szárat és kisétáltunk az oválisra. A táv ezúttal 900méter, összesen 8-an indulunk. Chocolatenak ugyan némi bíztatásra volt szüksége, de végül sikerült beállnunk a helyünkre. Rövidre vettem a szárakat, elhelyezkedtem majd amikor megszólalt a jelzőcsengő minden ló kiugrott a kapukból. Mint mindig a rajtot tökéletesen elkaptuk, ezzel nem volt semmi gond. Azonnal előre férkőztünk, nem akartam a bolyba ragadni, se nem rögtön előre törni, de azért lemaradni sem, ezért úgy gondoltam jobb ha egyelőre harmadikok vagyunk, nem sokkal lemaradva az második helytől. Egyenletes tempóban haladunk, mivel eddig senki sem próbált elénk törni. 200m-ig sikerül visszafognom Chocolatet, de itt már engedek a száron. Időközben egy sárga mellénk furakodott, azonban hamar magunk mögött hagytuk. Miután észrevettem, hogy az első helyet tartó sárga megpróbál elhúzni, nem fogom vissza Chocot, izmai megfeszültek és előre törünk. Bár egyre gyorsabban haladunk, még nem engedem hogy minden erejét beleadja. Lehagytuk az előttünk haladó pejt, majd addig hagyom hogy fusson míg be nem érjük a mezőny élén haladó 4 hosszal vezető sárga lovat és lovasát. A jó tempót tartjuk, és 400m körül már a belső íven haladó sárga ló melllé is érünk. Itt, miután látom hogy a sárga tartja magát, és oldalról sem próbálnak mellénk jönni tartjuk magunkat. Hol az egyikünk, hol a másikunk vette át a vezetést, fejhosszal lemaradva egymástól. Mindketten erősek voltunk, először azt hittem lesz egy kis gond, főleg, hogy oldalról még mellénk furakodott egy ló, így hárman küzdöttünk a biztos első helyért. Mi pont a két ló közé szorultunk, ez elég nagy gond volt, de nem sikerült hátra szorítani minket. Choco hamar megunta ezt a kis játékot. Olyan erősen húzta a szárat, mint még soha, ezért úgy éreztem ideje elengednem. Összehúztam magamat, kieresztettem a szárakat, így Chocolate végre kibontakozhatott. A nyakára hajoltam, és rásegítésképp hajtottam ahogy tudtam. Azonnal meglátszott, lovam mérhetetlen akaratereje nem ismer határokat. Choco hirtelen kitört a két másik ló szorításából és egyre hevesebben galoppoztunk előre. 600m előtt végre végleg megelőztük a sárgát és a pejt, s továbbra sem lassítottunk, sőt, úgy éreztem White igazán csak most ad ki magából minden tőle telhetőt. Még nem éreztem így futni. Elsőként értünk célba, mint kiderült 2 lóhosszal nyertünk, a sárga megelőzte a pejt aki így csak harmadik lett. Nagyon örültem, alaposan megdicsértem és megszeretgettem Chocolatet majd levezettem a pályáról.

 

     

 

Péntek

A földes ovális felé vezettem Chocot. Az edzések utolsó napja, a táv a leghosszabb, amiben mi versenyzünk, 1300m, 10 ellenféllel. A segédek hamarosan mindenkinek segítettek beállni a stargépbe. Ezúttal volt egy kis probléma, Chocolate ellenszegült és ágaskodott. Nem értettem mi baja, de mikor oldalra pillantottam észrevettem egy eddig nem látott fekete mént aki szintén bakolt és nem volt hajlandó beállni. Különösebben nem foglalkoztam vele, de már értettem mi White kihívó magatartásának az oka. Megveregettem a nyakát, végül lenyugodott és sikerült beállnunk. Valami azt súgta, Choco fontosabbnak találja, hogy nyerjünk, mint én. Nagyon büszke, nem bírja ha megalázzák. Összeszedtem a szárakat, a csengő pedig hamarosan megszólalt. Kigrunk a kapuból, rajtot jól elkaptuk, de Chocolate már most az első helyre akart furakodni. Ezt nem engedhettem meg, bármennyire is húz. A bolyból kitörtünk, 200m-nél a harmadikok voltunk, szorosan előttünk egy pej galoppozott, a mezőnyt pedig a fekete vezette fél hosszal. Most nekem kell irányítanom, Whitenak csak az erejét kell kordában tartania. Hátulról egyelőre senki sem próbált meg beelőzni minket, de tudtam, hogy ezek nem könnyű ellenfelek. Nagyjából 300m-ig megtartottuk a szoros harmadik helyet, s itt adtam Choconak egy kis szárat. A pej mellé galoppoztunk és gyorsan elé is kerültünk, s nem engedtünk elénk senkit, valamint közben fogyeltünk, hogy ne maradjunk le. A fekete még mindig tartotta magát, 1 hosszal előttünk volt. Egyenletes tempónkat most nem tudtuk megtartani, mert hátulról folyamatosan akartak előre törni, ezt pedig nem engedtük. 500m-nél engedtem a szárakon, rásegítésképp a nyakára hajolok, hogy utolérjük a 2 hosszal előttünk járó feketét. Nem hiába, éreztem, hogy Chocolate megugrik, izmai erősen dolgoznak, vágtaugrásai minden eddiginél hosszabbak, és ha engedném még gyorsabban, még hevesebben futna. Azonban még mindig tarottam, egyelőre csak azt akartam, hogy beérjük a feketét. 700m körül teljesen felzárkóztunk és a mén mellett galoppoztunk. Nem maradtunk le, tartottuk magunkat. Nem sokkal 800m körül elérkezettnek láttam az időt. A másik ló is jól tartotta magát, de tudtam, hogy ha Chocolate teljes erőből fut, akkor nincs ellenfele. Így szokás szerint teljesen kiengedem, már hajtanom sem kellett, az imént jól gondoltam, még gyorsabban futott. Hagytam, hogy úgy galoppozzon a célba ahogy akar. Bár a fekete a nyomunkban volt, 500m alatt rendesen lehagytuk. A cél után nehezen, de lassan sikerült visszaveni. Büszkén a magasba emelte a fejét és hatalmasat nyerített. Elmosolyodtam, megdicsértem, leszálltam róla és levezettem a pályáról.

 

     

 

Szombat

Chocolate egész héten kiváló teljesítményt nyújtott, ezért ma egy kiadós kényeztetésen a sor. Reggel bemegyek az istállóba, üdvözlöm majd feltöltöm az etetőjét. Amíg evett elmentem a boxtakarításhoz szükséges eszközökért. Mire visszaértem meglepettem láttam amint drága lovam a boxajtón át figyel engem. Általában lassan fogyasztja el a reggelit, ezért ezúttal meglepett. Megvakargattam a füle tövét, majd kivezettem a legelőre. Amíg ő kint hancúrozott és kitakarítottam a boxát. Miután befejeztem 3-ig hagytam, had szaladgáljon, addig én megtisztítottam a felszereléseket. 3-kor kiementem érte a legelőre, azonban 6-ig még játszottunk egy nagyot, s csak ezután vezettem át a lószaunába. Könnyedén bevezettük majd néztem amint elégedettségében becsukja a szemét és élvezi, hogy törődnek vele. Nagyjából fél óra után kivezettük. Tajtékvonóval lehúztam róla az izzadságot és rátettünk egy takarót, hogy amíg visszavezetem a boxába ne érje hirtelen a kinti (a szaunához képest) hideg levegő. Az istállóban kellemes a hőmérésklet ezért levettem róla a takarót. Az istállóban kikötöttem és elvégeztem a szokásos csutakolást. White prüszkölt egyet, majd megbökött az orrával. A csutakolás után eljött a masszás ideje. Már 10 perc után majdnem helyben elaludt. 1 óra múlva mikor abbahagytam álmos szemekel, kérdő szempillantásokkal nézett. De mára ennyi. 10 perc után feleszmélt, egy sárgarépának köszönhetően. Odanyújtottam neki, mire ő finoman elvette a kezemből és lassan elropogtatta. Megsimogattam az orrát, később pedig kiosztottam a vacsorát, megvártam amíg elfogyasztja, majd elbúcsúztam tőle.

 

     

 

Vasárnap

A reggeli ápolás után kiköttem, elővettem a túranyerget, kantárt, miegyebet, majd elindultunk a közeli erdőbe. Az út nagy része lejtős volt és kavicsos, de Choco nagyon vigyázott és kikerülte a kisebb-nagyobb akadályokat. sokáig lépésben haladtunk. Már messze voltunk a központtól, a távolban megláttunk egy tisztást. Lovam felkapta a fejét és vágyakozva nézett a hatalmas területre. Végigsimítottam kezemet puha, selymes szőrű nyakán. Azonnal ügetésre bírtam lovamat, majd miután kitértünk az erdőből szárat engedtem neki és hagytam, had vágtasson ahogy kedve tartja. Már legalább 300 métert haladhattunk amikor egy kisebb vízesést láttunk meg. Lelassítottam, megveregettem a nyakát, majd a patak menték sétáltunk egy ideig. Végül a víz irányába vezéreltem. Jobban mondva majdnem, hogy ő engem. Amíg ő a friss vizből szomját oltotta addig én is megtöltöttem az üvegemet a forrásból majd visszaültem rá. Tovább léptettünk még mindig a patak mentén. Choco nem bírta tovább és ügetni, majd ismét vágtázni kezdett. A hirtelen jármódváltástól kicsit meginogtam a nyeregben, de hagytam hogy kiélje magát. De azért, hogy egy kis fegyelmezettség is szoruljon belé 200 méter után visszafogtam ügetésre. Szépen engedelmeskedett. A patak hamarosan lekanyarodott balra, ám mi tovább mentünk egyenesen. A növényzet egyre dúsabb lett és egy ösvényt láttunk meg amely egy dombra vezetett fel. Egy idő után elágazást láttam magunk előtt, azonban mire választhattam volna Choco lekanyarodott balra és a domboldalon lépegetett. Erre még nem jártam, de ő úgy is megérzi ha valami rossz van a levegőben, így bíztam benne. Néhány ág kilógott az útra, és közben egy-egy kisebb csermely is útban volt, melyeket Choco ügyes átugrált. A domtetőre érve lenéztünk és a messziségben láttuk a központ hatalmas legelőit és épületeit. A lejtő nem okozott nagy gondot, Choco szépen, türelmesen lépegetett a kavicsok és gallyak között. A domboldalra terülő erdő gyönyörű látványt nyújtott. Vagy 700 méter után végre leérkeztünk a dombról. Az erdőből kiérve pedig hamarosan a mindennapi élet tárult elénk. Gyönyörű istállók és legelők edzőpályákkal körülvéve. Az istálló bejáratáig léptettünk majd leszálltam róla, kikötöttem, leszereltem, majd lecsutakoltam. White halkan nyerített, majd fejét felém fordította és rossz szokása híveként a zsebemet kotorászta. Finoman az orrára pöcköltem. Choco horkantott, megrázta a fejét, majd egyhelyben állt és várt. Végül megkapta az almát amit neki tartogattam. A szőre tele volt falevelekkel és porral. Kiszedegettem a leveleket majd vakaróval kikeféltem belőle a sarat és egyebeket majd szőrkefével jó alaposan átcsutakoltam. Szállt a por minden irányba. Miután kiporoltam a kefét nekiláttam a patáknak. Annak ellenére, hogy vigyáztunk még így is tele volt sárral, kavicsokkal és minden féle növénnyel ezért alaposan kikapartam, lemostan őket és bekentem pataolajjal. Bár már tiszta volt, vasárnaponként mindig kivezetem, kikötöm és a slaggal átlocsolom az egész testét majd különböző samponokkal és ápolószerekkel átdörzskölöm lovam testét, majd ismét levizezem. Általában megrázza magát így én is tiszta víz leszek, de ezt már megszoktam. Később fogok egy törölközőt és nagyjából megtörölgetem, a többit pedig a napra bízom. Végül kiengedem a legelőre, és az esti csutakolás és masszázs után elbúcsúzunk.